"Ez a módszer ráébreszt minket saját testünkre, testünkről immár nem felületes a tudásunk, nem a psziché látszólagos uralma, kontrolja jellemző, hanem testünk mibenléte mély egzisztenciális átéléssé válik.

Miért is fontos ez? A vipasszána szerint a test az a kapu, amin élményhez, átéléshez jutunk.

Az első lépcsőfok, és nekünk kezdőknek, vagy a módszer iránt mérsékelt elkötelezettséget mutatóknak (hisz a tanfolyam után saját családunk, munkánk, életünk van) az egyetlen lépcsőfok. De talán a legfontosabb lépcsőfok. A vipasszána és Buddha szerint minden mentális élményt megelőz egy szomatikus élmény. A pozitív, kellemes szomatikus élmények után törekszünk, azt akarjuk újra és újra elérni, a kellemetlen, negatív szomatikus élményeket pedig megkíséreljük minden áron elhárítani."

[dr. Eisler Olga, dr. Lajtai László: A VIPASSANA ÉS A PSZICHOTHERÁPIA]

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.